---

Újságírók, riporterek, szerkesztők, operatőrök és vágók ezrei dolgoznak ma Magyarországon az elektronikus média világában. Népszerű területe ez a sajtónak, különösen a televíziózás vonz sokakat. Helyi és regionális, valamint országos rádió- és televízió csatornák várják a jól képzett szakembereket. A kérdés persze az: vajon jól képzettek-e az elektronikus média területén dolgozók?

A válasz nehéz. Nehéz, mert állami- és magánintézmények bocsátják ki évről évre a „végzett” újságírókat, ráadásul a szakma igen kiváló művelői okítják őket leendő feladatukra. Mégis, ha körülnézünk a magyar nyelven megjelent, mindenki számára elérhető szakirodalomban, bizony lehet némi hiányérzetünk. E kézikönyv talán segíthet mindazoknak, akik hosszú idő óta keresik azt a szakirodalmat, amiből megtanulható a rádiós- de elsősorban televíziós hírkészítés.

Aki „alapműre” vágyik, talán csalódik, ha végigolvassa a 14 fejezetet. Ez a könyv elsősorban módszertanilag közelít a hírkészítéshez. Feltételezzük, hogy a műfaji alapismeretekkel tisztában van az, aki kezébe veszi – nem kell mindent az alapoktól elmagyarázni. Számba vesszük azonban mindazt, amit egy rádiós vagy televíziós szakembernek ismernie kell ahhoz, hogy „üzembiztosan” végezhesse mindennapi munkáját.

Persze tudjuk jól: folyamatos átalakuláson megy keresztül a televíziós hírkészítés. Emlékezzünk csak vissza az előző század 70-es vagy 80-as éveinek Híradóira. Az egyetlen hírforrás, a Magyar Televízió esti Híradójában beszámoltak mondjuk egy gyáravatóról. A tudósító riportertől megtudtuk, hogy Kádár János ünnepi beszédében elmondta, hogy… És valóban: láttuk a képen Kádár Jánost, ahogy ott áll az ünnepség mikrofonja mögött, és láttuk, hogy valamiről beszél, miközben a televíziós riporter hangját hallottuk, ahogy idézi az egykor pártfőtitkárt.

Ma ez már nem így készül. Ma már az avatóbeszédet rögzíti a kamera, és a szalagon jó hangminőségben megtalálható beszéd kis részét felhasználva, a jó riporter „elmondatja” az avatóemberrel a mondandójának leglényegesebb mondatát – néhány másodpercben. Ezzel a „szinkronnal” teszzük színesebbé, érdekessé, néző-közelivé és hitelessé beszámolónkat…

A legidegesítőbb mai „trendi” a „bólogató” riporter hölgyek és urak, akiken a riport közben el-elidőz a kamera. Mintha ők lennének a lényeg és nem a velük szemben álló hiteles szereplő! Lehet, hogy nincs igazunk, de mégis kimondjuk: nem túlságosan lélekemelő úgy megnézni egy-egy riporter híranyagát, hogy már a hangját hallva tudjuk, őt bizony - ha tetszik, ha nem - most is lényegesebb szereplőnek tartja az operatőr, mint az elkészített riport valós „hőseit”.

A televíziós hírkészítés fogásait ismerheti meg, aki elolvassa ezt a könyvet. Alapvetések, megtanulandó szabályok és sok gyakorlat igyekszik könnyen emészthetővé tenni a leírtakat. Egyfajta „mankót” ajánlunk azoknak, akik kíváncsiak és szeretnék elsajátítani a „hangos hír” készítésének alapelemeit és módszereit.

Széles Tamás A képes hír című könyve 2400 forintért megvásárolható a Debrecen Televízió szerkesztőségi épületében.
Cím: 4025 Debrecen, Petőfi tér 10.
Telefon: 52/525-100
E-mail: dtv@dtv.hu

---