Lakossági fejlesztések is lesznek és a szürkevíz-technológiát is kiépítik Debrecenben a 109 milliárd forintból

---

Kormányzati támogatásból fejlesztik Debrecen víziközmű-rendszerét.

---

A kormány támogatja a debreceni víziközmű- és vasútfejlesztéseket. Az elÅ‘bbire csaknem közel 109 milliárd forint, vasúti fejlesztésekre megközelítÅ‘leg 66 milliárd forint érkezhet. A részletekrÅ‘l pénteken tartott sajtótájékoztatót Papp László polgármester, Kósa Lajos országgyűlési képviselÅ‘ és Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója a szennyvíztelepen.

Papp László elöljáróban úgy fogalmazott, Debrecen fejlesztése során elsÅ‘rendű szempont a fenntarthatósóg, a gazdaságfejlesztés kapcsán mindig azonosítják a rizikófaktorokat, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezeket kiküszöböljék; ilyen a vízkérdés is. 

Mint mondta, a debreceni országgyűlési képviselők bevonásával kérték a kormányt, hogy közösen dolgozzanak ki egy olyan víziközmű-fejlesztési programot, mely a város gazdaságfejlesztési folyamataival összhangban hosszú távon tudja garantálni Debrecen fenntartható működőképességét.

A kormányhatározat a víziközmű-fejlesztésére 108,7 milliárd forintot dedikál. A polgármester nagyon fontosnak nevezte, hogy a fejlesztésnek lesz ipari, gazdasági és lakossági része is, „A város működése úgy teljes és egészséges, ha mindenre koncentrálunk” – fogalmazott.

A csomag részeként a Déli Gazdasági Övezet és az Északnyugati Gazdasági Övezet víz- és csatornahálózatának további fejlesztését végzik el.

„Ezen belül a szürkevíz kérdésének a megoldása is abszolút kézzelfoghatóvá és elérhetÅ‘vé válik számunkra”

– tette hozzá.

Mint mondta, a fejlesztési csomag forrást biztosít a technológia tervezési és kivitelezési feladataira is. A polgármester korábban többször beszélt arról, hogy dolgoznak azon, hogy a debreceni üzemek vízigényének jelentős részét szürkevízből, azaz tisztított szennyvízből elégítsék ki. Ezt a tisztított szennyvizet most a Tócó-patakba engedik, de a jövőben a tervek szerint ennek egy részét a debreceni ipari övezetekbe juttatnák el, hogy az üzemek többek között hűtésre felhasználhassák azt ivóvíz helyett.

Papp László azt mondta, hogy

amikorra a város nagy iparterületein a legnagyobb vízfogyasztású üzemek elindulnak, addigra a szürkevíz-kapacitás feltételeit is biztosítják.

Beszélt arról is, hogy a 109 milliárd forintból jut a városi ivóvíz-hálózat és a vízbázisok fejlesztésének tervezésére is. Debrecennek több olyan vízműtelepe van, ahol a rétegvizet termelik ki, ezeknek a fejlesztésére szükség van a város növekedése, az új lakóterületek létrejötte miatt. Az 1-es, 2-es és a 4-es telepek fejlesztését tervezik, a kutak, gépészeti rendszerek és vezetékrendszerek fejlesztését és bÅ‘vítését is terveik, ez a szolgáltatás biztonságát is növeli. A keleti zártkerti városrészek mellett

a nagyon dinamikusan növekvő Hajdúsámson vízellátásának javítása is szerepel a programban,

melynek szintén a Debreceni Vízmű a szolgáltatója.

---

---

Mint a polgármester mondta, a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (TRV) is fontos láncszeme a városi vízszolgáltatói rendszernek, hiszen a Debreceni Vízmű által kitermelt rétegvíz mellett a TRV biztosítja a Keleti-főcsatornán keresztül a napi 30 ezer köbméternyi további nyersvizet. A kormányzati támogatásból ennek infrastruktúráját is fejlesztik.

Emellett bÅ‘vítik a debreceni szennyvíztelepet, valamint felújítják a Fényes udvari víztornyot is – utóbbinak elsÅ‘ körben a tervezése indul el, ezt követÅ‘en igénylik a forrást a kormánytól.

A vasútfejlesztés kapcsán Papp László elmondta, a Debrecen és Balmazújváros közti pálya további fejlesztése történik meg, így a két város között elektromos vontatású vasúti kapcsolat alakul ki. Mint mondta, Debrecen és az agglomeráció „lassan egyé válik”, a munkaerÅ‘-áramlás egyre intenzívebb lesz az agglomerációs települések és a vármegyeszékhely között.

Kósa Lajos azt hangsúlyozta, minden olyan beruházás, amiről most döntöttek, a város szükséglete, egyiket sem egy-egy cég kedvéért végzik el. A szürkevíz-technológia kapcsán azt mondta, a város most 40 ezer köbméter vizet használ el naponta, ennek nagy része tisztított szennyvíz formájában a Tócó-patakba távozik; most viszont a város jó példával járhat elől az országban. Az országgyűlési képviselő szerint ez anyagilag is előnyös lesz majd a városnak, hiszen az önkormányzati tulajdonú vízműszolgáltató bevételhez jut majd a szürkevíz értékesítéséből. Mint mondta, Debrecenben lényegesen több víz áll rendelkezésre, mint amennyit a város az új üzemekkel együtt is elfogyaszt majd, ennek ellenére fontos, hogy ilyen technológiák révén óvjuk a vízkészletünket.

A képviselÅ‘ szerint „Debrecen jelenleg a vizes beruházások magyarországi fÅ‘városa”, hiszen emellett a 109 milliárd forintos program mellett zajlik a Civaqua-program megvalósítása is.

Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel figyelmet, hogy a cégük folyamatosan törekszik a fenntarthatóságra; a vízszolgáltatás rendkívül energiaigényes, de ezt ők a vízműtelepen termelt biogázból nyerik. Mint mondta, a víziközmű-szolgáltatás szempontjából történelmi időket él a város, olyan helyeken jelentkezik jelentős igény a lakóterületi és iparterületi bővülések eredményeképp, ahol eddig nem volt ez jellemző.

„EttÅ‘l a beruházássorozattól nem lesz kevesebb csÅ‘törés, ilyen illúziói ne legyenek senkinek, hiszen van ezer kilométer vízhálózatunk, de azokat a fÅ‘műveket tudjuk megújítani, illetve olyan fÅ‘műveket tudunk építeni, melyek megalapozzák a város biztonságos vízellátását a következÅ‘ 50 vagy akár 100 évre” – hangoztatta.