Papp László: a terveknek megfelelően halad a Civaqua-program első ütemének megvalósítása
Szerző: UFT.HU Közzétéve: 2023.03.22. 13:38 | Frissítve: 2023.03.22. 17:29
„800 méterre és nyolc hónapra vagyunk a program egy részének megvalósításától”, hangsúlyozta a polgármester.
A víz világnapja alkalmából Debrecen legnagyobb felszíni vízrendezési, vízgazdálkodási projektje, a Civaqua-program jelenleg zajló munkálatait tekintette meg Papp László, a város polgármestere, Balázs Ákos alpolgármester, valamint Majer Tamás önkormányzati képviselő március 22-én.
Fotók: Kandert Szabolcs
Több évtizedes várakozás után elérhető közelségbe került a Civaqua-program első ütemének megvalósítása. Ettől távolságban 800 méternyire, időben pedig 8 hónapnyira vagyunk – mondta Papp László polgármester. 800 méternyinek a megépítése van még hátra abból a 15 kilométeres csatornaszakaszból, amely – a közbeékelt szivattyúteleppel együtt – biztosítja a Keleti-főcsatorna és a Tócó-ér összekapcsolását.
A kivitelezőnek november végéig kell elkészülnie az első ütem valamennyi munkálatával. Az első ütem készültségi szintje jelenleg 73 százalékos. Az első ütem további elemeiként a Tócón összesen 14 duzzasztómű és 4 fenéklépcső készül, melyek a megfelelő vízszintet biztosítják majd. A mostani bejárás helyszíne a második duzzasztómű építési területe volt. Az első ütem részeként 2 víztározó is készül. Ezek közül az egyik egy magaslati ponti, 3000 köbméteres befogadó képességű tározó, melynek építése áprilisban kezdődik. Az ide felszivattyúzott víz gravitációs módon fogja elérni Debrecen, illetve a Tócót. A második tározót a Vezér utca környékén egy két és fél hektáros területen alakítják ki. Itt jelenleg a régészeti feltárás zajlik, s azok lezárultát követően indul majd az építési munka befejezése.
A Civaqua-program – melynek második üteme jelenleg tervezés alatt áll – egyrészt jelentős javulást tud majd előidézni a Nagyerdő vízháztartásában, illetve a városkörnyéki jóléti tavak vízutánpótlásában, s további jóléti fejlesztéseket tud majd indukálni. A cél az, hogy a második ütemhez kapcsolódóan városi beruházások keretében olyan jóléti fejlesztések történjenek, amelyek a debreceniek számára a Békás-tó környékét, a Nagyerdőnek azt a részét idézik fel, ahol a víz és a zöld természet találkozik. Így a Vezér utca környékén is jelentős jóléti fejlesztések történnek majd annak érdekében, hogy a Civaqua-program kapcsán ez a városrész is gazdagodjon – mondta a polgármester.
Az ott élők igényeinek figyelembe vételével a tócóvölgyi lakóterület fejlesztési terveinek is része egy három és fél hektáros új park, s azon belül egy kisebb tó létrehozása. A Civaqua-program végcélja a Nagyerdő vízháztartásának javítása mellett az, hogy a Vekeri-tó és a Fancsikai-tavak környéke is egy korábban soha nem tapasztalt minőségi fejlesztésen menjen keresztül. Nagyon jó támpontot adnak az új vízfelületek kialakításához, valamint a Vekeri-tó és a Fancsikai-tavak fejlesztéséhez azok a társadalmi javaslatok, amelyek egy ötletpályázat keretében születtek.
– Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a víz kérdésben Debrecen tovább javítja pozícióit.
Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a Civaqua-programnak köszönhetően soha nem volt annyi vize Debrecennek, mint amennyi a következő években lesz, és ez jelentős mértékben járul majd hozzá a város zöldterületeinek fenntarthatóságához és fejlesztéséhez!
– hangsúlyozta Papp László, aki megköszönte a társszervezeteknek az együttműködést, azt, hogy a munka precízen, pontosan az eredeti terveknek megfelelően halad, és 2023 novemberének végén valószínűleg megnyitható az a zsilip, amely a Tócó folyamatos vízutánpótlását tudja majd biztosítani.
Balázs Ákos alpolgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a víz világnapja kiemelendő a világnapok sorában, Debrecen esetében pedig különös jelentőségű.
- A víz világnapját 30 éve ünnepeljük, a Civaqua-program megvalósításával pedig a debreceniek 50 éves álma válik valóra. Ez is mutatja: elődeink már akkor gondoltak arra, hogy Debrecen számára fontos az, hogy a Tisza vizét elhozzuk a városba, amikor a világban nem volt ünnepe a víznek.
Az alpolgármester szerint ez mindenképpen üzenetértékű, s kötelez bennünket arra, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy ez a program meg tudjon valósulni. Debrecen számára a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás legfontosabb eleme a Civaqua-program. Ennek segítségével az első ütem részeként a Tócó mentén olyan zöld folyosót lehet létrehozni, ami lehetővé teszi azt, hogy javuljon a Tócó környezetében lévő területek vízháztartása, ezáltal javuljon a levegő minősége, a környezet meg tudjon újulni, megmaradjon és gyarapodjon a biodiverzitás.
Balázs Ákos kiemelte: nagyon fontos, hogy a Civaqua-program révén nem csak a vizet hozzuk a város területére, de ennek a víznek a megtartásáról is gondoskodunk, aminek a klímaváltozás szempontjából nagy jelentősége van.
- Lesznek olyan területek – mint például a Vezér utcai tározó –, amelyek folyamatosan meg tudják tartani a vizet, s ennek lesz köszönhető, hogy környékük klimatikus viszonyai megváltoznak, javulnak. Mindez a hatás azokkal a fákkal együtt érhető el, melyeket már három évvel ezelőtt elkezdtek telepíteni a Tócó mentén, amik párologtatni fogják azt a vizet, amit felszívnak, s ennek hatására javulni fog a környék levegőjének minősége. Nagyon fontosak ezek az összefüggések – hangsúlyozta az alpolgármester.
Szavai szerint nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ez az álom valóra váljon. A város, a Zöld Munkacsoport tagjai mindent megtesznek azért, hogy ez a programrész minél zökkenőmentesebben tudjon befejeződni. Folyamatosan zajlik a következő ütemek tervezése, folyamatos a konzultáció a város, a munkacsoport és a tervezést végző cég között annak érdekében, hogyan lehet majd a vizet minél hatékonyabban eljuttatni a megfelelő helyekre, kiemelt fontosságúként kezelve a Nagyerdő vízpótlását.
Papp László polgármester szavai szerint a város nagyon reméli, hogy ebben az uniós fejlesztési ciklusban, a szükséges európai uniós források rendelkezésre állásával egyidejűleg el tudja indítani a Civaqua-program, mint kiemelt projekt második ütemének megvalósítását.
A Civaqua-program első ütemének megvalósítása a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében, 15,7 milliárd forintos vissza nem térítendő európai uniós és hazai támogatásból zajlik. A fejlesztést az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma valósítja meg, a debreceni önkormányzattal együttműködve. A kivitelező a hajdúszoboszlói Aqua-General Kft.