„A debreceni párostól a BMW-ig nagyon hosszú az út”

---

BMW, Krones, Continental: hogyan sikerült Debrecenbe hozni ezeket a világcégeket? Papp László polgármester közgazdászok előtt beszélt a város gazdaságfejlesztési stratégiájáról.

---

2007 után idén újra Debrecenben tartja vándorgyűlését a Magyar Közgazdasági Társaság, mely a hazai közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciája. A csütörtöki megnyitó után pénteken szekcióülésekkel és előadásokkal folytatódott a vándorgyűlés. Papp László polgármester arról beszélt, mi vezetett Debrecen gazdaságfejlesztési sikereihez.  

263 és 231 – ezzel a két számmal kezdte előadását Papp László. Az Európai Unió 263 régiójából versenyképességi szempontból az észak-alföldi a 231-ik helyet foglalta el, épp ezért fontos, hogy a versenyképesség javításáról gondolkozzanak és tegyenek érte – emelte ki a polgármester.

Papp László elmondta, míg Debrecen gazdasága évszázadokon keresztül a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra épült, a jövőben inkább a magas hozzáadott értékű iparágak és a járműipar egyik centruma lesz. A polgármester hozzátette,

a debreceni élelmiszeripar és feldolgozóipar a ’90-es évek végére „romokban hevert”.

„Akkor el kellett döntenünk, hogy milyen irányt vesz a debreceni gazdaság, mert komoly veszély fenyegetett minket abban a tekintetben, hogy eljelentéktelenedik a város. A megoldás ott volt előttünk, az ország egyik legnagyobb egyeteme működik Debrecenben, s vétek lenne erre az oktatási potenciálra nem hagyatkozni, amikor a város jövőjét, stratégiáját tervezzük. Éppen ezért azt a döntést hoztuk a 2000-es évek elején, hogy Debrecen a magas tudásigényű iparágak felé fog fordulni. Tudtuk, hogy ez egy hosszú, küzdelmes folyamat lesz, de mindenképp ezt a célt kellett kitűznünk magunk elé” – hallhattuk Papp Lászlót.

Hozzátette,

arra törekedtek, hogy Budapestnek – ha nem is minden tekintetben – egy reális alternatíváját képezzék az ország keleti részében, s nem csupán az észak-alföldi régióban gondolkoztak a stratégia tervezésekor, hanem egy országhatárokon túlnyúló, nagyobb régióban.

„Debrecen 1998 és 2014 között olyan városi infrastruktúrát fejlesztett, mely képes alternatívát nyújtani Budapesthez viszonyítva, vagy nyugat-európai városokat tekintve. 2014 után arra törekedtünk, hogy a városfejlesztési törekvések mellett elsődlegesen a gazdaságfejlesztési folyamatokra helyezzük a hangsúlyt” – ismertette a városvezető.

Papp László elmondta, nem voltak meg a szervezeti feltételei annak, hogy professzionálisan ki tudják szolgálni az esetleges befektetőket. Épp ezért hozták létre az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központot. Az EDC-ről a polgármester azt mondta, hogy az a Külgazdasági és Külügyminisztérium mellett működő Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) „debreceni kistestvére”. A két szervezet kiváló együttműködést alakított ki az elmúlt években – tette hozzá Papp László.

Az EDC egy három divízióból álló nonprofit kft. Az első divízió a külföldi befektetők igényeinek kiszolgálására, koordinálására, illetve a már itt működő cégek fejlesztési igényeinek támogatására koncentrál. A második divízió a helyi kis- és középvállalati szektorra fókuszál. Nagyon fontos lesz ezen kkv-k segítése abból a szempontból, hogy be tudjanak illeszkedni azon termelési láncokba, melyek az idetelepülő nagyvállalatok révén jönnek létre.  Az EDC harmadik divíziója a városfejlesztési projektek menedzselésével foglalkozik – taglalta a polgármester.

Papp László hozzátette, a gazdaságfejlesztést helyi ösztönző intézkedésekkel is segítették. Létrehoztak például egy évi félmilliárd forintos befektetési alapot 2020-ig. Azon vállalatok, melyek Debrecent választják, munkahelyet teremtenek, kaphatnak támogatást ebből az alapból.

A polgármester beszélt arról, hogy 2016-ban hirdették meg az Új Főnix Tervet, mely hat fő fejlesztési területre koncentrál. Ez egy 200 milliárd forintos fejlesztési program, melynek pénzügyi forrását uniós támogatások, a Modern Városok Program forrásai, valamint egyéb állami és önkormányzat források adják.

Papp László elmondta, az Új Főnix Terv fejlesztéseinek meghatározásakor is nagyon fontos szempont volt, hogy segítse Debrecen versenyképesebbé válását.  

A polgármester kiemelte,

Debrecen a legelőrébb tart az ipari területek fejlesztésében. A déli ipari park kialakítása gőzerővel folyik, s már épül is a Krones gyára.

„Nagyon jó érzés azt látni, hogy egy 2015-ben elindított program a város teljesen szűz területén, ahol korábban ipari infrastruktúra nem volt, röpke három év alatt megjelentek az első befektetők. A Krones és a Continentál az első két nagy beruházója a déli ipari területnek” – mondta Papp László.

A polgármester hozzátette, a szervezeti háttér és az ösztönzők működnek. Az elmúlt években a BMW-gyárral együtt a bejelentett beruházások összértéke meghaladja az 500 milliárd forintot, s több mint hatezer új munkahely jön létre ezeknek köszönhetően a városban.

Papp László elmondta, az Új Főnix Terv oktatási fejlesztései is nagyban segítik a gazdaság erősítését. 2015-ben azt a célt tűzték ki, hogy 30 százalékkal növeljék a városban tanuló diákok számát, s szeretnék őket itt is tartani, miután elvégezték tanulmányaikat. Ennek érdekében létrehozták az Oktatási Tanácsot, melynek ülésein ott van minden iskolafenntartó, akik így első kézből értesülnek a város fejlesztési elképzeléseiről. A polgármester kiemelte, a Debreceni Szakképzési Centrumban 20 százalékkal nőtt a tanulók száma két tanév alatt.

A városvezető beszélt a Debreceni Nemzetközi Iskoláról, melynek az alapkövét múlt héten tették le, s mely jövő szeptemberben kezdi meg működését. A nemzetközi iskolát részben gazdaságfejlesztési céllal építik meg, de bárki előtt nyitva áll majd. Papp László elmondta, számos befektetési tárgyalás során nagyon nagy előnye volt a városnak a nemzetközi iskola programja.  

Gazdaságfejlesztés nem lehet közlekedésfejlesztés nélkül, az Új Főnix Tervben számos ilyen beruházás szerepel. Nagyon komoly versenyelőnye Debrecennek, hogy van repülőtere, amely ráadásul egy dinamikusan fejlődő légikikötő, ahol jövőre már 700 ezer utas fordulhat meg.

„Ebben a régióban három város rendelkezik repülőtérrel, Debrecen mellett Kassa és Nagyvárad. Meggyőződésem, hogy a régiónak az a város lesz a központja, mely a legnagyobb forgalmú és a leghatékonyabban működő közlekedési rendszert tudja felmutatni. Épp ezért a repülőtér fejlesztése kiemelt versenyképességi szempont Debrecen esetében. Emellett a közúti és a vasúti fejlesztésekre is törekedni kell. Reményeink szerint ősszel elindulhat a Debreceni Főpályaudvar építése is”

– mondta Papp László.

A polgármester szerint időszerű lenne Debrecen és Nagyvárad vasúti összeköttetésének újbóli kiépítése is.  
 
Papp László beszélt arról is, hogy nagyon fontos, hogyan ítélik meg Debrecent a világban, mi jut eszükbe a városról, mi a debreceni brand. Nyilván a debreceni páros, tette hozzá, de néhány év múlva már a BMW is eszükbe jut majd az embereknek. A debreceni párostól a BMW-ig nagyon hosszú az út – fogalmazott a polgármester.   

A városvezető megemlítette, hogy a Világbank egy 2017-es felmérésében 27 régióbeli város (köztük több főváros) közül Debrecent és Székesfehérvárt találták a legjobb helyszínnek új vállalkozás indításához. Ugyancsak óriási elismerés volt a Financial Times azon elismerése, hogy kategóriájában Debrecené a legjobb befektetési városstratégia.