Papp László: idén indítjuk be a fejlesztések motorját Debrecenben
Szerző: D2030 Közzétéve: 2021.02.17. 12:42 | Frissítve: 2021.02.17. 13:18
Debrecen – Stabilitás, biztonság, fejlődés: a polgármester bemutatta Debrecen 2021-es költségvetésének tervezetét.
Papp László polgármester szerdán bemutatta Debrecen 2021-es költségvetésének tervezetét sajtótájékoztatóján.

Fotó: Kandert Szabolcs
- Ahogy mindenki tudja, 2020 és 2021 a koronavírus árnyékában telt és telik, nincs olyan területe az életnek, amit ne érintene, ne tenne bizonytalanná, mindenre hatással van. Az előző esztendő úgy telt el, hogy folyamatosan figyelemmel kellett kísérni a folyamatokat, és ha szükség volt rá, korrigáltuk a számokat – idézte fel a polgármester. – Az volt a célunk, hogy Debrecen ne veszítsen a lendületéből. Egyensúlyban kellett tartani minden körülmények kötött a városi költségvetést annak érdekében, hogy a pandémia előtt meghirdetett folyamatokat életben tudjuk tartani. A járvány nem ért véget. Ősszel jött a második hullám, s most ismét emelkedő számokat látunk.
2021-et is meg fogja határozni a járvány. 2021-ben mulatni nem fogunk, de annál többet dolgozunk. Nem a tücsök éve lesz, hanem a hangya éve 2021 Debrecenben – fogalmazott Papp László.
– Idén indítjuk be a fejlesztések motorját. Minden jövőbeli esemény a jelenben meghozott döntések és azok végrehajtásának a függvénye, abból rajzolódik ki. A világjárvány idején különösen nagy jelentőséggel bír, hogy egy városnak van-e stabil jövőképe. Debrecen határozott és stabil jövőképpel rendelkezik, mely elsősorban a Debrecen 2030 városstratégiában testesül meg.
Erős és fejlesztéscentrikus költségvetés lesz
- Debrecen és a kormány megállapodása alapján ez az esztendő az első, mely részben továbbviszi az ÚFT programjait és emellett határozott lépéseket tesz az új célok felé – idézte fel a polgármester. – A költségvetés 2021-ben erős alapokon áll a pandémia ellenére is. Debrecen is megfizette természetesen a világjárvány árát, tavalyelőtt 5 és fél milliárdos kiigazítást kellett végrehajtani csak a pandémia miatt.
Kitért arra is, hogy a városhoz kapcsolódó városi cég, a vagyonkezelő működését is érintették a folyamatok, ám a holding úgy látta el a feladatait, hogy nem voltak elbocsátások azoknál a városi cégeknél sem, melyek jelentős veszteséget szenvedtek el.
- Ilyenkor van jelentősége annak, hogy a város vagy ez a cégcsoport rendelkezik-e negatív szcenárióval is. Debrecen esetében mindig fontos volt, hogy legyenek olyan forgatókönyvek, melyeket akkor kell elővenni, ha nem optimálisak a körülmények.
A debreceni álláspont az, hogy az önkormányzatnak szüksége van az iparűzési adóra. Ez ugyanis arra ösztönöz bennünket, hogy kreatívak legyünk, akarjunk többet.
A mi városfejlesztési folyamatainkat is motiválta, hogy érdemes növelni ezt a típusú bevételt. Ez az újszerű gondolkodás nemcsak a város, hanem a holding vezetését is jellemezte. A holding is kereste az új lehetőségeket az ipari parkok fejlesztése és üzemeltetése terén. Tavaly ősszel tárgyalta a holding beszámolóját a közgyűlés, és ez a gazdálkodás még az ellenzéki oldal elismerését is kivívta.
A 2021-es debreceni költségvetést is a stabilitás, biztonság, fejlődés jellemzi
Nem vagyunk kivéreztetve, az önkormányzatnak van mozgástere – fogalmazta meg a polgármester. Mint mondta, a debreceni költségvetés alapvetően horizontális fejlesztéspolitikát képvisel. Ez jelentős részben köszönhető annak, hogy a város minden részén érezhetővé kell tenni a fejlesztéseket, ezért sokat dolgoznak a képviselők, igyekszünk beépíteni a lakosság részéről érkező észrevételeket is – jegyezte meg Papp László.
A fókuszterületek 2021-ben: a gazdaságfejlesztés, a közlekedés fejlesztése, a zöld város, a kulturális és jóléti fejlesztések. Idén a közlekedésfejlesztésre áll rendelkezésre a legnagyobb költségkeret. Csomópontok, utak fejlesztésére, átépítésére – sorolta.
- Takarékos költségvetést készítettünk, arra költünk, amire szükséges. A kultúra területén figyelembe vesszük azt a tervezésnél, hogy az első 4-5 hónap gyakorlatilag események nélkül zajlik, de ez a terület is tudja a 2020-as szintet hozni. Ahol nagyobb szükség van a forrásokra, mint a szociális ügyek, ott nagyon összeget tudunk erre fordítani.
A mérlegfőösszeg: 162,58 milliárd forint. Ez magasabb, mint a 2020-as volt. Hiánnyal nem tervezünk és hitelfelvétellel sem!
– jelentette ki a polgármester, hozzátéve, hogy az Északnyugati Gazdasági Övezethez nyitott hitelkeretet nem is merítették ki, 2 milliárd még felhasználható, ha olyan tételek merülnének fel.
Mint mondta, az adóbevételek a pandémia ellenére is teljesültek, azt 17,3 milliárd forintban határozták meg. A vagyoni típusú adóelvárások még túl is teljesültek tavaly. Az iparűzési adóból 14,3 milliárdra számítanak, az idegenforgalmi adóból pedig – mely tavaly szinte teljesen kiesett, mert 160 milliót terveztek, és csak 40 millió folyt be – idén 50 milliót tervez a város.
- Mindig konzervatívan számolunk, mindig lefelé korrigáljuk az elvárásokat – mondta Papp László, hozzátéve: – Lehetünk egy kicsit optimistábbak az adatok alapján, ám ennek ellenére sem változtattunk, pedig talán még a tervezett számokon felül is sikerül teljesíteni.
Ahogy jelezte, 8 és fél milliárdban lettek meghatározva az ingatlanbevételek. Itt kitért arra is, hogy a Debreceni Egyetemmel van egy folyamatban lévő tárgyalás két ingatlan állami tulajdonba vételéről, a Balásházy és az Agóra eladásáról, melyek profilját ez az adásvétel nem fogja befolyásolni.
- Nem vagyunk kivéreztetve – mondta Papp László. – Az állami támogatások növekménye 3,95 milliárd forint tavalyhoz képest. Így a gépjárműadó kiesése is elfér, és az is, hogy kiesett a parkolás díja. Az állami támogatás növekménye jelentős mértékben kompenzálja a kieső jövedelmeket. A város 3,7 milliárdos kieséssel számol a HIPA miatt.
Mint mondta, örömteli, hogy ebben az évben minimális növekedést tudnak elérni a városüzemeltetési kiadások terén. A pandémia ellenére is rendben tudták tartani a várost.
- 3,19 milliárd forintos forrást tudunk erre a területre fordítani, ami növekedés a tavalyihoz képest. A zöld területeket folyamatosan fejlesztjük a lakótelepi Zöld város programoknak köszönhetően.
Ami igazán mutatja Debrecen költségvetésének erejét, az a beruházási főösszeg: 84,8 milliárdos forrás áll rendelkezésre. Ez 52 százalékos beruházási rátát jelent. Ez kifejezetten magas főösszeg, ezáltal a város dinamikája egyértelműen fenntartható.
Ahogy sorolta, az óvodák, a kulturális intézmények, a Kodály Filharmónia, a Csokonai Színház megfelelő módon fognak tudni működni. Utalt rá, hogy a Déri Múzeumnál van egy jelentősebb csökkenés, de ez a régészeti munkák visszaesését jelenti csak.
- A város költségvetését nagyon jelentős, 3 milliárd forintot meghaladó tartalékkal tervezzük. Ha nem a teljes kiesett bevétel jönne be a költségvetésbe, akkor is tudunk mihez nyúlni.
Papp László: a gazdaságfejlesztésben továbbra is élenjárók szeretnénk lenni
A város jövőjét tekintve a gazdaságfejlesztés továbbra is fontos, de a hangsúlyok eltolódnak – jelentette ki a polgármester.
- A déli ipari parkban a belső úthálózatot és az infrastruktúrát fejlesztjük. Debrecen kifejezetten keresett és kedvelt befektetési célpont, több mint 60 tárgyalást visz az EDC, az Északnyugati Gazdasági Övezet esetében pedig nem egy cégre fókuszálva fejlesztünk, itt út-, infrastruktúra- és egyéb fejlesztések is tervben vannak, és a kis- és középvállalkozói réteg számára is szeretnénk létrehozni egy fejlett ipari infrastruktúrát itt.
- 35,7 milliárd áll rendelkezésre a közlekedésfejlesztésre. Ebből útfejlesztésre 27,1 milliárdot, a kertségi fejlesztésekre 6,1 milliárdot fordítunk. A város centrumától távolabbi területeket is támogatjuk, 680 millióból szeretnénk útfelújításokat végrehajtani, s ezek sorában 25 kertségi utcát rendbe tenni. Járdaprogramot indítunk 260 millióból a kertségi részeken – mutatott rá a polgármester.
Mélygarázs, közterek, lakótelepi fejlesztések
Kitért arra is, hogy a közlekedésfejlesztéshez tartozik a Sas utcai mélygarázs kialakítása is, a megszépített Dósa nádor térről ugyanis több mint 120 parkoló eltűnt, a városháza hátsó részénél ezért több mint 200 férőhelyes parkolót szeretnénk kialakítani.
Mivel Debrecen azt a célt tűzte ki, hogy ennek a régiónak a központja legyen, a D2030 program szerkezetváltást is előirányoz, amihez az útfejlesztésre is szükség lesz. A polgármester ezek sorában említette, hogy fejleszteni fogják a kerékpárút-hálózatot, a Kishegyesi úton a vasúti átjáróig hajtanak végre komplex fejlesztést és a nyugati kiskörúton is elindul a munka. Nemcsak városi, hanem állami utakat érintő felújítások is szerepelnek a listán. A tervek szerint a Nyíl utcán is elkezdődhetnek a munkák. Ahogy sorolta, a Bethlen utca és az Egyetem sugárút felújítása is része ezeknek a folyamatoknak, és kerékpárút visz majd ki egészen Kismacsig, illetve a Panoráma útig. A Fórum előtti csomópontot az építkezés után tudják majd rendbe tenni, ott lesz külön buszsáv. Lesznek vasútfejlesztések az ipari beruházásokhoz kapcsolódóan, autópálya-fejlesztések Józsánál.
A polgármester hangsúlyozta: rendkívül fontos a város közterületeinek fejlesztése, elsősorban a lakótelepi részeken, fásítással, parkosítással: ez egy 3,71 milliárdos fejlesztés lesz.
- A Tócóvölgyben és a Sóházban már zajlik a munka, és elindul a Petőfi téren is. Ilyen léptékű közterület-fejlesztés a városban még nem volt, ez a közösségi terek minőségi megújítását jelenti. Szeretnénk a következő uniós fejlesztési ciklusban ezt a folyamatot továbbvinni.
Színházak és extrémsportok
Ahogy a polgármester felidézte, évek óta jelentősek Debrecenben az intézményi fejlesztések. Az oktatási intézmények jelentős része megújult, most a szociális intézményeken lesz a sor.
- Augusztusban a hivatal is kiköltözik a városháza épületéből – jegyezte meg Papp László, hozzátéve, hogy 2021-ben elindul az epreskerti iskola tornatermének építése.
Mint a kulturális területre áttérve sorolta,
a Latinovits Színház a befejezéséhez közeledik, a Csokonai épülete pedig teljesen megújul, és a Vojtina Bábszínház felújítása is napirenden van. 22 milliárd forint áll rendelkezésre 2021-ben ezekre a fejlesztésekre.
A polgármester kitért arra, hogy a városi életminőség szempontjából a jóléti fejlesztések mennyire lényegesek. Húsz év után az Ötholdas Pagonyt teljesen megújítja, négy évszakossá teszi a város, folytatódik a Varázserdő-projekt és szólt a tervezett Nagyerdő „megérkezési élmény” programjáról is. Mint mondta, a Zsuzsi Vasút, a Természet Háza fejlesztése mellett az idén elkezdődik a fiatalok számára az extrémsport-park kialakítása (gördeszka- és bringapark).
- Tavaly átadtuk a népszerű szabadtéri strandot, s most a fedett élményfürdőt szeretnénk felújítani. A Nagyerdei Kultúrpark fejlesztésére több mint 8 milliárdot szeretnének fordítani -- mondta a polgármester, hozzátéve, hogy mivel nem lehet besűríteni mindent egyetlen sajtótájékoztatóba, ezért az alpolgármesterek a hatáskörükhöz tartozó részterületekről külön-külön be fognak számolni.