Látványterveken mutatjuk, milyen lesz a debreceni reptér új terminálépülete


Szerző: d2030.hu Közzétéve: 2021.12.23. 11:59 | Frissítve: 2021.12.23. 15:15

A BORD Építész Stúdió nyerte a Debreceni Nemzetközi Repülőtér új terminálépületének és futópályájának tervezésére kiírt pályázatot.


Eredményes lett az a nyílt tervpályázat, amit a debreceni önkormányzat írt ki szeptemberben a Debreceni Nemzetközi Repülőtér új terminálépület és környezete, valamint új futópálya és kapcsolódó burkolt felületek megtervezésére. A tervpályázaton Bordás Péter cége, a BORD Építész Stúdió Kft. pályázata lett az első helyezett - jelentette be csütörtökön Papp László.

Látványterveken mutatjuk, milyen lesz a debreceni reptér új terminálépülete

Debrecen polgármestere úgy fogalmazott, a város életében az egyik legnagyobb fejlesztés tervpályázatát folytatták le, aminek a célja az volt, hogy irányt szabjon a debreceni repülőtér fejlesztési folyamatainak. Elmondta, a pályázatra hét pályamű érkezett, s kiemelte, hogy a bírálóbizottság egyhangú döntést hozott. Közlése szerint az első helyezett és a két megosztott második helyezett pályamű megoldásaira támaszkodnak majd a konkrét tervezésnél.

Mint ismert, a BORD számos debreceni épületet tervezett, így többek között a Nagyerdei Stadiont, az Aquaticum Debrecen Strandot, a Debreceni Nemzetközi Iskolát, a Debreceni Egyetem Innovációs Központját, a Forest Offices Irodaházat, és az ő terveik alapján újítják meg a mediterrán élményfürdőt is.

Papp László beszélt arról is, hogy

a kormánnyal folyamatban van az a tárgyalássorozat, melynek eredményeképp az állam többségi tulajdonosa lehet a repülőteret üzemeltető Debreceni International Airport Kft-nek.

Az erről szóló előterjesztést várhatóan januárban terjesztik majd a debreceni közgyűlés elé. Mindez szerinte azt is jelezné, hogy a magyar kormány továbbra is elkötelezett a debreceni légikikötő fejlesztésében. Hozzátette, olyan gazdasági erőtér alakul ki Debrecenben, mely szükségessé teszi, hogy a repülőtere a tágabb régió legjelentősebb és legmodernebb légikikötője legyen. 

A tervpályázaton a tervezési feladat három fő részből tevődött össze:

  • Új futópálya és gurulóút rendszer tervezése
  • Új utasforgalmi terminál és környezetének alakítása
  • Kisgépes zóna tervezése


Az új futópályát és a terminál építését régóta tervezik. A pandémia előtti évben, 2019-ben az utasforgalom meghaladta a 600 ezret, 2020-ra pedig 700 ezres utasforgalmat vártak, de a járvány miatt ez 120 ezerre csökkent. Ugyanakkor abban bíznak, a járványhelyzet elmúltával újra megindulhat a növekedés, s akkor már szükség lesz egy új terminálépületre a forgalom kiszolgálásához. 



A tervpályázati felhívás szerint a reptéri létesítmények jelenlegi befogadóképességének, valamint a terhelési adatainak ismeretében, és a fejlődés következtében a város a repülőtér területén belül, új gépállások, egy bővíthető utasforgalmi épület, egy eszköztároló, parkoló és egy havasbázis kialakítását szeretné megvalósítani az önkormányzat.

A fejlesztést a város évi 3 milliós utaskapacitáshoz tervezi.

A tervpályázat díjazására 16 és fél millió forintot különítettek el, a legmagasabb díj nettó 7 millió forint volt, a második helyezettek 3,5-3,5 millió forintot nyertek, a harmadik helyezett másfél millió forintot. Hasonló tervpályázati eljárásoknál a szabályok szerint általában egy olyan speciális közbeszerzést folytatnak le, amit a tervpályázat győztese nyerhet meg, így ő készítheti majd el a kiviteli terveket is, ennél nyilvánvalóan magasabb díjazásért. Ezzel kapcsolatban Papp László azt mondta, tárgyalnak majd a kormánnyal, hogy a tervezési folyamatot tovább tudják vinni.

A tervpályázatnak két második helyezettje lett, az egyik az One Works S.P.A. és a Studio A4 Iroda Kft. közös pályaműve, valamint a DVM Group Kft. és az UN Studio B.V. közös terve. Harmadiknak hirdették ki a Középülettervező Zrt. pályaművét, különdíjat kapott pályázatáért a Quintus Design Kft.



Kósa Lajos országgyűlési képviselő elmondta, a kormány döntése szerint a két legjelentősebb repülőtér, a budapesti és a debreceni felelőse a Külgazdasági és Külügyminisztérium lesz, az összes többié az Innovációs és Technológiai Minisztérium, ez is jelzi, hogy a kormány kiemelt repülőtérnek tartja a debreceni nemzetközi légikikötőt - ehhez nyilván a debreceni közgyűlés döntésére is szükség van. A képviselő bízik abban, hogy a koronavírus-járvány elmúltával újra nagyon gyorsan emelkedik majd az utasforgalom a repülőtéren, növekszik a cargo forgalom is, emiatt pedig szükség lesz a fejlesztésre, mely több évet vesz majd igénybe. 

Pecsenye Béla, a Hajdú-Bihar Megyei Építész Kamara alelnöke kiemelte, egy repülőtér tervezése igen komplex feladat, az üzemeltetésre, a biztonságra és a fenntarthatóságra nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni. A győztes pályamű készítői ezeket maximálisan figyelembe véve az építészeti megoldásokban is kiemelkedőt alkottak, s az is fontos, hogy

nem egy második Ferihegyet terveztek, hanem saját karaktere lesz a debreceni reptérnek. 

Vajda János, a repülőteret üzemeltető Debreceni International Airport Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a nemzetközi repülőtéri státusz miatt nagyon sok jogszabálynak és elvárásnak kell megfelelniük. Üzemeltetőként azt kérték, hogy praktikusan, hatékonyan és gyorsan tudjanak működni az új terminállal. Nem egy gigantikus épületről álmodtak, amelyben eltévednek az utasok, hanem egy olyan új terminálról, melyben az utasáramlás a legoptimálisabb. 

Bordás Péter, a BORD Építész Stúdió Kft. tulajdonosa, vezető tervezője elmondta,

azt szerették volna, ha a terminál épülete a repülés dinamizmusára emlékezteti a látogatókat, ezért a papírrepülő analógiájára egy hajtogatott formában gondolkodtak. 

A bírálóbizottságban az önkormányzat részéről Papp László polgármester, Barcsa Lajos alpolgármester, Gábor István főépítész, Sziki Gyula, a főépítészi iroda irodavezetője és Fördős László szaktervező vettek részt, a kamara részéről pedig Pecsenye Béla, a Hajdú-Bihar Megyei Építész Kamara alelnöke.